Ugrás a tartalomra

káposztásmegyeri Vízmű

leguan küldte be September 2, 2013 időpontban
Hely/kategóriák
Létrehozás
1893
Létrehozás intervallum
- 1904

Korábban a budai oldal vízellátása forrásokra és kutakra, a pesti oldalé kutakra és a lajtos kocsikkal Duna-vizet árusítókra hagyatkozott.  Az 1850-es évekre az ismétlődő kolerajárványok szükségessé tették  központi vízellátás kialakítását. Erre az 1860-as években több terv is készült, azonban egyik sem valósult meg. Végül Pesten Lindley angol mérnök tevei alapján 1868-ra elkészült a Flotillen-platzon (a később felépült Parlament északi szárnyának helyén) a Duna-víz természetes szűrését végző első  „ideiglenes” vízmű. Az 1870-re  ezt bővítették és elkészült a tárolást és nyomáskiegyenlítést szolgáló kőbányai víztározó is. A vízművet –  többszöri bővítése ellenére – 18 éves működése után meg kellett szüntetni, mivel a területet az épülő Parlament helyéül szánták. Budán Wein  János vízműigazgató tervezésével 1880-82-ben  épült fel a budaújlaki vízmű.

A fokozódó igények azonban szükségessé tették egy végleges  budapesti vízmű létrehozását. Wein János sok előtanulmány és próbafúrás után a káposztásmegyeri  Dunapartot ítélte olyan helynek, ahol a kavicsrétegek természetes szűrése biztosíthatja a kellő vízmennyiséget. Sok vita után, az 1892-es kolerajárványtól is nyomatékosítva végül a Közmunka Tanács elfogadta ezt a tervet. Az építkezés 1893 és 1904 között történt, Kajlinger Mihály tervei alapján. 1893-ra az üzemelés már beindulhatott a főtelep kútjaival, ehhez 1895-ben és 1898-ban Dunakeszi irányában és a Szentendrei-szigeten létesített kutak társultak. A főtelep szivattyúházai melletti kazánházak biztosították a gőzüzemű szivattyú-meghajtást. Ezeket csak az 1930-as évek elején cserélték le elektromos üzemre (tartalékul pedig diesel-motorokra).

A főtelep fennmaradt műemléki értékű épületei a két,  T-alaprajzú szivattyúház, az irodaépület, egy nagyobb és egy kisebb lakóház, a befogadó szívómedence, a műhely és egy kútház. Az épületek általános jellemzője a lábazaton, a nyíláskeretezéseken, a sarkokon és a lizénákon lévő  vakolat- vagy tégla-architektura, a nyeregtető, a törtvonalú, íves-volutás oromfal-lezárás.

Tervezte
Kajlinger Mihály
Cím

Váci út 77
Magyarország

Hosszúsági és széleségi fokok