Ugrás a tartalomra

A Rózsadomb első épületei

leguan küldte be March 14, 2011 időpontban
Hely/kategóriák

A szűkebb értelemben vett Rózsadomb megnevezést a Kálvária-hegy és a Rózsa-hegy együttesére kezdték alkalmazni, és a jelenlegi Bimbó – Alsó Törökvész – Vérhalom – Veronika – Zivatar utcák által határolt területet értjük alatta.  A budai oldal e része a 19-20. század fordulóján kezdett  beépülni, előbb üdülőterületi jelleggel.  Korábban csak néhány épületet láthatunk a hegyoldalt ábrázoló képeken, a Császár-, majd Lukács-fürdők előterével.

Északról dél felé haladva:

Woerner vasgyáros háromtornyos villája. Épült az 1880-90-es évek fordulója környékén.

A Margit körúti templomtól a Rózsadombra felvezető keresztúti stációk végénél emelték  a 17. században a  Kálvária-hegyen lévő Kálvária kápolnát. A mai Veronika és Bolyai utcák találkozásánál (nevezték Veronika kápolnának is) A II. világháborúban elpusztult.

Gül Baba bektasi dervis (harcos muszlim szerzetes) 1541-ben  bekövetkezett halálát  követöen a sírja fölé 1543 és 1548 között építtetett türbét Mehmed Jahjapasazáde, a 3. budai pasa. Még a 16. században kolostor épült a türbe mellé, majd Buda visszafoglalása után, 1690-ben a türbét a jezsuita rend keresztény kápolnává építtette át. A szamárhátívek helyébe barokk félkörívek és kosárívek kerültek. 1790-ig jezsuita kápolnaként szolgált, a rend feloszlatása után magánház lett belőle. A későbbi tulajdonos,  Wagner János  az 1880-as években villájával körbeépítette a türbét, az épülethez nem illő környezetet hozva ezzel létre, de ez az épület – rommá válva – védte meg a türbét a II. világháború pusztításától.  1914-ben a sírkápolnát műemlékké nyilvánították és megkezdték teljes rendbehozatalát. Ma látható alakját 1962-ben nyerte el.

Cím

Magyarország

Hosszúsági és széleségi fokok